Óriási lehetőségek várnak a közvetlen külföldi befektetőkre, de geopolitikai kérdések, Kína hitelezési gyakorlata és az emberi jogok megsértése akadályozhatják ezt a lehetőséget.

Oroszország ukrajnai háborúja komoly csapást mért a nyersanyagpiacokra, megzavarva számos áru, köztük az energia, a műtrágya és a gabona termelését és kereskedelmét.Ezek az áremelkedések a már amúgy is ingadozó nyersanyagszektor nyomán jöttek, a járványhoz kapcsolódó kínálati korlátok miatt.

A Világbank szerint az Ukrajnából származó búzaexport fennakadása több importáló országot is érintett, különösen az észak-afrikai országokat, például Egyiptomot és Libanont.

„A geopolitikai érdekek egyre nagyobb szerepet játszanak, mivel számos nemzetközi szereplő küzd befolyásért a kontinensen” – mondja Patricia Rodrigues, a Control Risks hírszerző cég vezető elemzője és Afrikáért felelős társigazgatója.

Az afrikai országok valószínűleg magas szintű pragmatizmust fognak fenntartani, amikor különböző geopolitikai hatalmakkal kell együttműködni, hogy garantálják az FDI-beáramlást – teszi hozzá.

Hogy ez a garancia megvalósul-e, az majd kiderül.A 2021-es növekedési lendület valószínűleg nem lesz tartós, figyelmeztet az UNCTAD.Összességében a jelek lefelé mutató pályára mutatnak.A katonai puccsok, az instabilitás és a politikai bizonytalanság bizonyos országokban nem tesz jót az FDI-tevékenységnek.

Vegyük például Kenyát.A Human Rights Watch szerint az országban a választásokhoz kapcsolódó erőszak és az emberi jogi visszaélések miatti elszámoltathatóság hiánya van.A befektetők kerülik az országot – ellentétben Etiópiával, Kenya kelet-afrikai szomszédjával.

Valójában Kenya közvetlen külföldi befektetéseinek csökkenése a 2019-es 1 milliárd dollárról 2021-re mindössze 448 millió dollárra emelte. Júliusban a világ bizonytalansági indexe alapján Kolumbia után a második legrosszabb befektetési ország volt.

A Világbank adatai szerint Afrika és legnagyobb kétoldalú hitelezője, Kína között is folyik a törlesztési válság, amely 2021-ben a kontinens adósságainak 21%-át birtokolja.A Nemzetközi Valutaalap (IMF) több mint 20 afrikai országot sorol fel adósságzavarban vagy annak nagy kockázatának kitett országként.