A világgazdasági növekedés lassul, és szinkronizált recesszióhoz vezethet.

Tavaly októberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolta, hogy a világgazdaság 4,9%-kal fog növekedni 2022-ben. A járvány által jelzett csaknem két év után ez a normalitás fokozatos visszatérésének örvendetes jele volt.Kétéves jelentésében az IMF optimista megjegyzéseket fűzött, rámutatva arra, hogy miközben a világjárvány folytatódott, a gazdasági fellendülés is – bár régiók között egyenlőtlenül – folytatódott.

Alig hat hónappal később az IMF felülvizsgálta előrejelzéseit: nem, idén csak 3,6%-ra nő a gazdaság.A csökkentés – a korábban előre jelzettnél 1,3 ponttal kevesebb, és az alap egyik legnagyobb mértéke a század eleje óta – nagyrészt (nem meglepő módon) az ukrajnai háborúnak köszönhető.

„A háború gazdasági hatásai messzire terjednek – mint a földrengés epicentrumából kiinduló szeizmikus hullámok –, főként az árupiacokon, a kereskedelemen és a pénzügyi kapcsolatokon keresztül” – írta Pierre-Olivier Gourinchas kutatási igazgató. előszó a World Economic Outlook áprilisi számához.„Mivel Oroszország az olaj, a gáz és a fémek, valamint Ukrajnával együtt a búza és a kukorica egyik fő szállítója, ezen nyersanyagok kínálatának jelenlegi és várható csökkenése máris erősen megemelte az árakat.Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a szubszaharai Afrika érintett a leginkább.Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése világszerte – többek között Amerikában és Ázsiában – az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat fogja érinteni.”

Igaz – a geopolitikai és kereskedelmi feszültségek jóvoltából – a világgazdaság már a háború és a világjárvány előtt lefelé tartó pályát követett.2019-ben, néhány hónappal azelőtt, hogy a Covid-19 felforgatta az általunk ismert életet, az IMF ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva figyelmeztetett: „Két évvel ezelőtt a világgazdaság szinkronizált fellendülésben volt.A GDP-ben mérve a világ közel 75%-a gyorsult.Ma a világgazdaság még nagyobb része szinkronban mozog.De sajnos ezúttal a növekedés lassul.Pontosabban, 2019-ben a világ közel 90%-án lassabb növekedésre számítunk.”

A gazdasági visszaesések mindig is erősebben érintettek egyes embereket, mint másokat, de ezt az egyenlőtlenséget tovább súlyosbította a járvány.Az egyenlőtlenségek mind a fejlett, mind a feltörekvő nemzeteken és régiókon belül nőnek.

Az IMF megvizsgálta a fejlett országok gazdasági teljesítményét az elmúlt néhány évtizedben, és megállapította, hogy a szubnacionális egyenlőtlenségek az 1980-as évek vége óta nőttek.Az egy főre jutó GDP-ben ezek a szakadékok tartósak, idővel nőnek, és még nagyobbak is lehetnek, mint az országok közötti különbségek.

Ami a szegényebb régiók gazdaságát illeti, ezek mindegyike hasonló jellemzőket mutat, amelyek jelentős hátrányba hozzák őket a válság idején.Általában vidékiek, kevésbé képzettek és olyan hagyományos ágazatokra specializálódtak, mint a mezőgazdaság, a gyártás és a bányászat, míg a fejlett országok jellemzően inkább városiak, képzettebbek és olyan magas termelékenységű szolgáltatási szektorokra specializálódtak, mint az információs technológia, a pénzügy és a kommunikáció.A kedvezőtlen sokkokhoz való alkalmazkodás lassabb, és hosszabb ideig tartó negatív kihatásai vannak a gazdasági teljesítményre, felerősítve más nemkívánatos hatásokat, amelyek a magas munkanélküliségtől és a személyes jólét érzetének csökkenéséig terjednek.A világjárvány és az ukrajnai háború által kiváltott globális élelmiszerválság egyértelmű bizonyítéka ennek.